Álompite

Olvastam a Dolce Vitán egy habos citromos túrós pitéről. Napok óta álmodoztam róla, már szinte a számban éreztem az ízét. Most mit mondjak? A hőállónak hitt tálamról habcsók-készítés közben kiderült, hogy nem is hőálló és hangos pattanás kíséretében darabokra robbant. Éppen időben, ugyanis a vendégségbe érkező barátok épp addigra értek a konyhaajtóhoz, hogy köszöntsenek. Az eredmény egy félve elfogyasztott ebéd- nincs-e benne valahol egy üvegszilánk?-, három ehető fogás* és egy habcsók nélküli mandulás szilvás túrós pite. Eddig a pitetésztát tojás nélkül, kefirrel készítettem, meg persze cukorral. Most Vrábel Kriszta nyomán változtattam ezen-azon és nem bántam meg!

Hozzávalók:

Tésztához:

10 dkg őrölt mandula

15 dkg liszt

12,5 dkg vaj

1 mk sütőpor 

1 db tojás

Töltelékhez:

50 dkg túró

6 ek szilvalekvár

3 ek porcukor

1. A száraz hozzávalókat összekeverjük, majd hozzáadjuk az olvasztott vajat és a tojást. Alaposan összegyúrjuk, majd a kész tésztát a hűtőben fél órát pihentetjük. 

2. A sütőt előmelegítjük 220 fokra. A piteformába belenyomkodjuk a pitetésztát- nyújtani is lehet-, majd villával megszurkáljuk.

3. A túrót elkeverjük a lekvárral és a cukorral, majd egyenletesen rásimítjuk a tésztára.

4. A formát a sütőbe tesszük és kb. 40 perc alatt készre sütjük.

Ropogós-porhanyós tésztára és letisztult ízekre számíthatunk! (Fotóval sajnos nem tudom bizonyítani, mert morzsája sem maradt.)

* Paníroztatok már csirkét pirított zabpehelybe? Eszméletlenül ropogós és citromos- csípős joghurtmártogatóssal nagyon finom. Bár mézes- mustáros, vagy édes-savanyú szószokat is el tudok képzelni hozzá.

Granolálom nektek a jó reggelt!

A hétvégét Hévízen töltöttük a NaturMed Carbona Hotelben. Diszkrét négy csillagjához furcsán hatott a reggelihez felszolgált ipari hulladék. Tudjátok, az ezres kilója kukoricaflakes és annak csokis változata, valamint a cerbonás puffasztott izékék. (A konyha egyébként kiegyensúlyozottan teljesített. A húsokat rendre túlsütötték, viszont minden más átlagos, vagy átlagon felüli volt. A személyzet kedvessége pedig ellensúlyozta a konyha apró bakijait. Szószokban gyengécske, desszertben, salátában kiemelkedő volt a teljesítmény.)

Node, hogy miért is mesélem el mindezt? Mert manapság mindenki granolál. Azaz elkészíti a fincsi házi müzlit.

Ami aztán becserkész, elhiteti veled, hogy egészséges és nem hizlal. Valójában pedig egy energia- és kalória- bomba, ami észrevétlen támad csípőre és hasra. Viszont isteni! 

Most éppen aszalt gyümölcsös változatban. 

Hozzávalók:

50 dkg natúr zabpehely (általában az ALDI-ban veszem)

10 dkg mazsola

10 dkg aszalt sárgabarack felcsíkozva

15 dkg natúr mandula és mogyoró vegyesen

1 dl olívaolaj

1 dl méz

1. A száraz hozzávalókat összekeverjük.

2. Az olajat és a mézet láng felett összemelegítjük.

3. A folyékony masszát a száraz hozzávalókra öntjük, alaposan átforgatjuk.

4. A sütőt kb. 100 fokra előmelegítjük. A gáztepsibe sütőpapírt teszünk, majd 1-2 centi vastagon belesimítjuk a zabpelyhes masszát. A sütőben kb. 20 percig szárítjuk. Időnként keverjük át.

5. A sütőből kiemelve megvárjuk, míg kihűl. Jól zárható dobozba tesszük.

Desszertek aljaként, szórásként, joghurttal reggelire- vacsorára, sőt akár magában is kiváló. A férjünket tartsuk távol, mert a láthatatlan ember akár egy éjszaka alatt is eltüntetheti. (Nem a férjet, a granolát. :)

Malte ist schon 32! Drei Torten zum Geburtstag

Aki olvassa a Katablogot, tudhatja, hogy Malte nemsokára egy évvel öregebb lesz és ígértem némi kísérletezgetést tortaügyben. Szerencsés helyzetben voltam, mert Malte mindenevő, kivételt csak a banán, az uborka és a saláta képeznek. Mivel az utóbbi kettő viszonylag ritkán fordulnak elő édességekben, tényleg nem jelentett gondot összehozni valamit. A kamraprojekt jelenleg is érvényben van és szempont volt a szállíthatóság is, így ezeket a minitortákat készítettem.

Áfonyás répatorta csokiöntettel, mézes almáspite és dejós-csokis ál-Sacher torta

Mivel nem tudhattam, hogy Kata kinti konyhája mivel és mennyire van felszerelve, egységként a mokkás-, teás- és evőkanalakat választottam, mert azok nagyjából egységes méretben léteznek Európa- szerte. De legalábbis az egymáshoz való viszonyuk adott. A sütéshez 10 cm átmérőjű szufléformákat használtam.

Házi sütiversenyünk győztese egyértelműen a répatorta lett, a második hely megosztott :) 

Áfonyás répatorta

Hozzávalók:

1 db kis répa

4 ek liszt

1 ek búzadara

1 mk sütőpor

2 ek barnacukor

1 ek őrölt mandula

3 ek olívaolaj

2 ek aszalt áfonya

1 tojás

Mázhoz: 2, 5 dkg vaj, 2,5 dkg étcsokoládé (én a 60 % - os IKEA csokit használom sütikbe)

1. A répát kis lyukú reszelőn lereszeljük. Hozzáadjuk a száraz hozzávalókat és elkeverjük.

2. Hozzáadjuk a tojást és az olívaolajat, majd kézi vagy gépi habverővel vegyítjük. (Ha a massza nem sűrűn folyós, adjunk hozzá 2 ek tejet!)

3. A sütőt előmelegítjük 200 fokra. A formát lisztezzük- vajazzuk, a masszát beletöltjük, majd a sütőben tűpróbáig sütjük. (Kb. 25 percre lesz szükségünk.)

4. A vajat és a csokit gőz fölött összeolvasztjuk. 

5. A meleg sütit félbevágjuk és megkenjük a csokis masszával. Ráhelyezzük a süti másik felét, majd a maradék olvasztott csokit a tetejére csurgatjuk.

Hiába kicsinyke, elég kiadós. Mi négyen lakmároztunk belőle.

Dejós-csokis ál- Sacher torta

Ez a süti kilóg a többi közül. 

Egyrészt nem igényel sütést, másrészt nagyon tömény. Harmadrészt ovisok is könnyen elkészítik, mert csak kicsit bonyolultabb elkészíteni, mint a kókuszgolyót. Ízében tényleg az eredeti Sacher tortára hasonlít, bár én dejót használtam hozzá. Kövezzetek meg, de nagyon szeretem az ízét. (Persze ti használjatok hozzá őrölt diót, biztosan még finomabb lesz.)

Hozzávalók:

3 ek dejó

8 ek darált háztartási keksz

2 ek méz

2 ek tej

3 ek savanykás lekvár (esetünkben enyhén csípős szilvalekvár)

5 dkg kakaópor

4 kocka étcsoki reszelve

fahéj ízlés szerint

Mázhoz: 2, 5 dkg vaj, 2, 5 dkg étcsokoládé

A díszítéshez: csokitallérok és színes szórócukor

1. A száraz hozzávalókat egy tálban elkeverjük, majd nagy lyukú reszelőn hozzáreszeljük a csokoládét. (Ha nagyobb darabokat szeretnénk, kockázzuk apróra. Ha homogén masszát szeretnénk, olvasszuk össze a folyékony összetevőkkel.)

2. Adjuk hozzá a lekvárt, tejet , mézet és gyúrjuk össze egy nagy golyóba.

3. A sütiformát öblítsük át vízzel, majd alaposan nyomkodjuk bele a masszát. Ügyeljük arra, hogy ne maradjanak levegőbuborékok a masszában! Tegyük 20 percre mélyhűtőbe.

4. Emeljük a sütit egy tányérra és alaposan öntözzük meg az olvasztott csokival. Jöhetnek a csokitallérok és a szórócukor! (Ezeket persze nyugodtan elhagyhatjuk.)

5. Tálalásig, ha lehet, tartsuk hűvösön.

Mézes- almás mandulapite

Hozzávalók:

1/2 mk sütőpor

3 ek őrölt mandula

4 ek liszt

1 ek cukor

2 ek tejföl

Töltelékhez: 1 db kisebb alma, 3 tk méz

1. Egy tálban keverjük össze a száraz hozzávalókat, majd adjuk hozzá a tejfölt. Gyúrjuk homogén tésztába.

2. Lisztezett lapon nyújtsuk ki, majd simítsuk a vajazott-lisztezett formába. Szurkáljuk meg villával, majd a közepébe rakjunk sütőpapírt, esetleg szilikon muffinformát, melyet száraz babbal töltsünk meg.

3. Süssük a tésztát kb. 10 percig 220 fokra előmelegített sütőben.

4. Ezután vegyük ki a sütőből, távolítsuk el a lesúlyozott sütőpapírt/ muffinformát. Az almát hámozzuk meg, pakoljuk a tészta közepébe, majd csurgassuk rá a mézet. Süssük tovább kb. 15 percig.

A képen látható süti ízre könnyű és letisztult lett, de még egy kicsit sütni kellett volna.  A receptben már a korrigált időt adtam meg.

Tesztalanyok kóstolás után :)

Korpás zsemle

Kata barátnőm- volt lakótársam, esküvői tanúm és a zoknibábozás nagymestere- a szerelem és jobb jövő, meg más egyéb jogosnak mondható illetmények reményében néhány napon belül elhagyja kis hazánkat és zavarba ejtően közel merészkedik az Északi- tengerhez.

A mai az utolsó alkalom- legalábbis egy jól belátható időn belül-, amikor a konyhámból bármit is elfogyaszt, így utolsó családias brunch-unkra életem első jól sikerült zsemléjével állok elő. (Nem ez az első próbálkozásom, de ez lesz az első sikeres.) A helyes kis zsemlyék épp kelnek- növekednek, én addig megosztom veletek a receptet. Az alap fabine-tól származik, de több receptet összeolvasva - valamint a kamraprojekt szellemében- itt-ott csavartam rajta.

Hozzávalók

50 dkg liszt

5 dkg cukor

2 ek só

5 dkg búzakorpa

3 dl tej

5 dkg vaj

1. Elsőként a tejet langyosítjuk, megfuttatjuk benne az élesztőt. Amíg ez zajlik, egy nagy edényben összekeverjük a száraz hozzávalókat.

2. Elmorzsoljuk a vajat a lisztes keverékben. Ezzel párhuzamosan a sütőt előmelegítjük kb. 50 fokra.

3. Az élesztőt a tejjel együtt a tálba öntjük és alaposan összedolgozzuk a masszát. (Jól formázható, nem túl kemény tésztát kapunk. Szükség esetén pótoljuk a lisztet/ tejet a cél elérésig.)

4. Vajazzunk-lisztezzünk ki egy nagy tepsit, majd a tésztából formázzunk 8-10 kisebb gombócot. A tepsit tiszta konyharuhával lefedve tegyük a sütőbe és kelesszük duplájára.

5. Amikor megkelt, vegyük ki és melegítsük a sütőt 200 fokra. A zsemléket kenjük meg tejjel szórjuk magokkal, vagy akár sajttal, majd kb. 30 perc alatt süssük készre. *

*Ha a végeredmény is vállalható lesz, találkozhattok vele itt rövidesen. Ha nem... Akkor ma megint rántotta lesz :) **
**Mint látjátok, ilyen lett. És komolyan mondom- hiába hazabeszéd-, a legjobb, amit eddig ettem!