Eltűntem, igaz? Ennek oka abban keresendő, hogy vendégeink egymásnak adják a kilincset az utóbbi egy hétben, s erősen úgy tűnik, hogy a látogatók hadának még csak a fele járt nálunk. (Mindennek a tetejébe, ha épp nem minálunk vannak a mások, akkor mi vagyunk másoknál.) Anyósék, barátok, szülinapok és szülinapi torták követték egymást gyors egymásutánban. De azért készültek finomságok. Az élesztődömping következményében például nálunk mostanában házi kenyérrel találkozhat a kedves vendég és az olvasó.
Hozzávalók:
1 kg liszt
70 g margarin
25 g élesztő
3 tk cukor
3 tk só
1,5 dl tej
2,5 dl sűrű paradicsomlé
2 tojás
20 db olajbogyó
oregano, bazsalikom, fokhagyma, bors
1. A cukros tejet melegítjük, majd megfuttatjuk benne az élesztőt.
2. A margarint a liszthez morzsoljuk, összeforgatjuk a tojással, sóval, ízlés szerinti fűszerekkel.
3. Az élesztőt a tejjel, valamint a paradicsomlevet a tésztához adjuk, majd a csíkokra/kockákra vágott olajbogyókat is hozzáöntjük.
4. Az összes hozzávalóból kb.5 percnyi munkával tésztát gyúrunk, majd egy órán át meleg helyen kelni hagyjuk.
5. A várakozás után vajazott, lisztezett formába tesszük, további fél órát kelesztjük. Ezalatt az idő alatt a sütőt 220 fokra melegítjük.
6. A kenyeret kb. egy óra alatt készre sütjük. Félidőnél vegyük alacsonyabbra- kb.180 fokra- a hőmérsékletet!
7. A kész kenyeret a sütőben kicsit pihentetjük, majd sütőrácson hagyjuk kihűlni. Három napig friss és porhanyós, utána viszont elveszti ízharmóniáját.
A próbadarab kóstolójaként állítom: ez valami isteni! Bár, mint tudjuk, nem illik, de akkor is: nyammmmi...
VálaszTörlésMáris itthon?! És főleg: KÖSZÖNÖM.
VálaszTörlés